Az 1953-ben megújított szocialista kitüntetésrendszernek a fegyveres testületek tagjai, illetve intézményei számára adható egyik legmagasabb elismerése volt a Vörös Zászló Érdemrend. Ezt a magas rangú kitüntetést fennállása során összesen 168 alkalommal adományozták az arra érdemeseknek, előfordult, hogy hősi cselekedetért posztumusz is.  A kitüntetéshez a társadalmi megbecsülésen felül törvényileg meghatározott nyugdíj-kiegészítés is járt. Fennállásának 36 éve alatt számos típusát rendszeresítették, az alábbiakban igyekszünk ezeket bemutatni.

1953-as típus

Az 1953-as típust az 1953. évi 5. számú NET-határozat alapította. Külleme a szovjet kitüntetésekét idézi. Ezt a típust minden bizonnyal egyetlen alkalommal adományozták, mégpedig 1953. november 7-ével, a Nagy Október Szocialista Forradalom 36-ik évfordulójára, Piros László belügyminiszternek és Dékán István belügyminiszter-helyettesnek. A kitüntetés tűzzománc technológiával készült, szalagján a fűzőszem ezüstszínű és hatszög formájú. A kitüntetés dobozának piros krokodilbőr mintázatú tetejét arany „Rákosi-címer” díszíti, a tok csatja drótos, a dobozfészek korszakra jellemző vatta bevonatú, a kitüntetés egyedi formáját követi.

1954-es típus

1954 áprilisában a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, külalaki kifogásra hivatkozva, kezdeményezte az 1953-ban rendszeresített új kitüntetésrendszer tagjainak küllemi módosítását. Ez év nyarán változatták meg gyökeresen a Vörös Zászló Érdemrend külsejét is. Visszamenőlegesen kötelező volt a csere az új típusra. Az új kitüntetés immár kerek formájú, 40 mm átmérőjű aranyozott bronz babérkoszorú, amelyre fehér-zöld váltakozó színű farkasfogakkal díszített tűzzománcozott vörös lobogót helyeztek, alul az 1949-es államcímer látható. A kitüntetés szalaganyaga megegyezik az 1953-as típuséval, a fűzőszem pedig barna karika. A kitüntetés minden bizonnyal a korszakra jellemző, 1954-ben rendszeresített dobozcsaládban foglalt helyet. A kitüntetést ebben a formájában hivatalosan 1956. október 23-áig adományozták. Ezt a típust kapta – többek között – 1955-ben 60-ik születésnapja alkalmából Garasin Rudolf, valamint a felszabadulás 10-ik évfordulója alkalmából Janza Károly altábornagy, valamint Szabó István altábornagy.

1957-es típus

Az 1957-es típust a szükség szülte, az 1954-es típus átalakításával készült ugyanis. A régi, még forrasztással az éremtesthez rögzített „Rákosi-címer” eltávolítása után, szegecseléssel helyezték fel a Magyar Népköztársaság 1957. május 23-ával rendszeresített új címerét („Kádár-címer”). A címeren kívül különbségként említhető, hogy ezen a típuson már vörösre színezett a zászló csúcsdísze. A szalag anyaga megegyezik az előző típusokéval, a fűzőszem pedig barna karika. 1960-tól a szalagsávon megjelenik a kitüntetést kicsinyített formában mintázó tűzzománcozott miniatűr. A kitüntetést kezdetben az 1954-es típus 1957-es államcímerrel felülmatricázott dobozában adományozzák. Ebből a változatból viszonylag nagyobb számban adományoznak, mégpedig 1956-tal összefüggésben, így részesül posztumusz elismerésben például Asztalos János honvédtiszt, Kriston Sándor bányász, Magyar László r. alezredes, vagy Mező Imre országgyűlési képviselő. Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter 1958-ban ugyanakkor már bordó bőrborítású, belül bordó bársonnyal bélelt, emelvényes fészekkel ellátott reprezentatív tokban vehette át a kitüntetést, míg Uszta Gyula altábornagy 1960-ban már a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának dobozában kapta meg az elismerést. A kitüntetést ebben a formában 1965-ig adományozták.

1970-es típus

Öt év kihagyás után, 1970-től új köntösben adományozták a kitüntetést. A felszabadulás 25-ik évfordulója alkalmából, 1970-ben történtek nagy számban adományozások. Az új típus éremteste már új verőszerszámokkal készült, a zászló mintázata megváltozott, és a címer ismét forrasztással rögzült az éremtesthez. Ám ami az igazán nagy változás: a Munka Vörös Zászló Érdemrendjéhez hasonlóan az 1970-es típus már műgyantás technológiával készült. A zászló színe az első években sötét tónusú, később azonban narancssárgássá válik. A két változat eltér a címer tekintetében is, a korábbi verzión műgyantás és kékes árnyalatú, a későbbi viszont már zománcfestékkel színezett és szürke árnyalatú. A mini műgyantás. A kitüntetés szalagjának anyaga 1975-ig még a régi, a fűzőszem ugyanakkor alumínium karika. 1975-től a szalag és a szalagsáv sprőd, hátukon arany feltűzőtű található. A kitüntetést 1975-ig vörös bőrborítású, lekerekített sarkú, vékony tokban adják, amelyben a fészek kialakítása a kitüntetés formáját követi, fehér plüssel borítva. A doboz nyomógombbal és többféle csatváltozattal is előfordul. 1975 után a kitüntetés bordó műbőr borítású, kagyló vagy fejsze alakú csattal ellátott tokban kerül adományozásra. A típus neves adományozottai Czinege Lajos vezérezredes (később hadseregtábornok), Csémi Károly altábornagy, Kenéz István ezredes, a külföldiek közül pedig említhetjük Raúl Castrót, illetve Wojciech Jaruzelski tábornokot.

1978-as típus

1978-tól újra zománcozzák a kitüntetést, ugyanakkor – a Munka Vörös Zászló Érdemrendjéhez hasonlóan – az új típus minőségben jócskán elmarad elődeitől: a korábbi gyönyörű, tükörsima felületekkel szemben 1978 után nem ritkán kifejezetten egyenetlen, szinte rücskös a zászló. A korai változatnál a zászló csúcsdísze nem színezett, a későinél újra vörös. A korai változatnál a rátett címer búzakoszorúkat övező szalagjai nem festettek, a késői változatnak pedig ismert olyan alváltozata, amelyen a szalagok nem festettek, és olyan is, amelyen színesek. Az 1980-as évek derekáig a szalag sprőd anyagból, aranyszínű feltűzőcsattal készül, utána viszont fényes textúrájú anyagra vált, fűzőszeme arany-, króm-, barna  vagy fekete színű karika, alumínium lemez merevíti, valamint krómszínű feltűzőcsat foglal a hátulján helyet. A mini az 1980-as évek közepétől zománcos. A bordó műbőr tokok kezdetben kagylócsatosak, majd fejszecsatosak és ragacsosak. A típus korai változatának neves adományozottai Ali Ahmed Nasszer Anter alezredes, Papp Árpád mőr vezérőrnagy, a későié Kárpáti Ferenc vezérezredes, Szűcs Ferenc altábornagy, valamint Ladvánszky Károly rendőr altábornagy.