Egy-egy kevésbé ismert személy életútja, illetve az életútját szegélyező kitüntetései is lehetnek relevánsak falerisztikai szempontból. Általános mintázatok ismerhetők meg ugyanis általuk: a kitüntetések hierarchiája, az adományozási gyakorlat, vagy éppen az egyes társadalmi-gazdasági területek jellemző falerisztikája. Dr. Ágoston Ottó agrárközgazdász az 1970-es, 1980-as években meghatározó szereplő volt Vas megye mezőgazdaság-irányításában, falerisztikai anyaga szépen tükrözi társadalmi-gazdasági-politikai pozícióját.

Az 1930-as születésű dr. Ágoston Ottó szombathelyi kispolgári családból származott. A szerény körülmények, a szülők társadalmi érzékenysége magától értetődően állították őt az 1948 után felálló új társadalmi-gazdasági-politikai berendezkedés mellé. 1951 őszétől a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanult – a tanuláshoz való hozzáállását, törekvő karakterét mutatja a felsőoktatási intézmény „Viruló Föld” című lapjának 1954. június 4-i számában publikált cikke, amely szerint „egyetlen feladat, ami most előttünk áll, a tanulás, a tanulás ütemének fokozása, a kollektív munka kiszélesítése” –, amelyet 1955-ben végzett el. A büki gépállomásra került, üzemgazdász-agronómusként, és főként tervezési-tervellenőrzési feladatokat látott el. Belépett a pártba, a MEDOSZ-ba (Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete), 1957 után pedig a KISZ-be, amelynek megyei bizottsági tagja volt. 1962-ben váltott, és pártvonalon helyezkedett el, mégpedig a szombathelyi járási párt-végrehajtó bizottság tagjaként folytatta munkáját. 1965-től a járási pártbizottság titkára volt. 1967-ben írta doktori disszertációját „A gazdálkodás helyzetének elemzése és javításának lehetőségei a szombathelyi járás határszéli termelőszövetkezeteiben” címmel. 1968-tól a mezőgazdasági osztály, később a gazdaságpolitikai osztály vezetője volt. Tervezéssel, tervellenőrzéssel, termelési hatékonysággal foglalkozott, és ebbéli minőségében az 1970-es években számos megyei, illetve országos párt-, illetve szakmai értekezleten, konferencián lépett fel, adott elő. 1980-ban átigazolt a megyei tanácshoz, ahol a pénzügyi osztály vezetője lett, és változatlanul tervezéssel, költségvetési ellenőrzéssel, zárszámadással foglalkozott.  A rendszerváltás után, 60 évesen még próbálkozott egy új karrierrel, a vasvári Thermal Hotel-beruházásra létrehozott Thervár Kft.-t ügyvezette, ám a cég 2001-ben felszámolásba került. A társadalmi ideáiból sosem engedő dr. Ágoston Ottó 2009-ben hunyt el.

Dr. Ágoston Ottó falerisztikai anyaga szépen tükrözi társadalmi-gazdasági-politikai pozícióját. Három „kormánykitüntetése” közül az elsőt, a Szocialista Munkáért Érdemérmet 1963. október 25-ével kapta, a Magyar Közlönyben megtalálható indokolás szerint „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából, eredményes munkája elismeréséül”. A Szocialista Munkáért Érdemérmet az 1953. évi V. törvény alapította, a polgári személyek számára adományozható sor (Magyar Népköztársaság Érdemrendje, Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Munka Érdemrend, „Szocialista Munkáért” Érdemérem, Munka Érdemérem) negyedik tagjaként. Rövid pályafutása során (a Népköztársaság Elnöki Tanácsának – NET – 1963. évi 35. sz. törvényerejű rendelete szüntette meg) a kitüntetés kétszer is változott, egyszer, a NET 1954. évi 4. sz. határozatával, alapjaiban módosult a kinézete, másodjára pedig az 1957-es címercsere hozott minimális módosulást. Az alapvetően „munkakitüntetés” jellegű elismerés a maga idejében számottevő társadalmi presztízzsel bírt, az összesen majdnem 16 ezer adományozás ellenére.

Dr. Ágoston Ottó második komoly kitüntetése a Munka Érdemrend bronz fokozata, amelyet 1965. július 28-ával adományoztak neki, „az 1965. évi dunai és nyugat-dunántúli árvízvédekezésben tanúsított kiemelkedő helytállása és példamutató magatartása elismeréséül”. Pontos szerepe az 1965-ös árvízi védekezésben nem ismert, az viszont tudható, hogy ebből az apropóból a Munka Érdemrend ezüst fokozatát több mint 75-en, a bronz fokozatot pedig több mint 130-an kapták meg. Legkomolyabb kitüntetése pedig a Munka Érdemrend arany fokozata, amelyben 1975. november 7-ével részesült, „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója alkalmából, eredményes munkája elismeréséül”. Az elismerést Losonczi Pál adta át, a parlament kupolacsarnokában. A Munka Érdemrend elődjét, a Magyar Munka Érdemrend és Érdemérmet az Országgyűlés alapította, 1948. február 25-ével, a „hároméves terv megvalósítása érdekében a mezőgazdaságban, iparban, közlekedésben, kulturális és szociális építőmunkában kiváló érdemeket szerzett magyar állampolgárok kitüntetésére”. Az érdemrendnek három – arany, ezüst és bronz –, az érdeméremnek egy fokozata volt. A kitüntetés formáját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950 szeptemberében megváltoztatta, majd 1953 tavaszán, immáron Munka Érdemrend néven, az elismerést egyfokozatúvá alakította. 1964-ben újra hozzányúltak a kitüntetéshez, amely ismét háromfokozatú lett. A Munka Érdemrend arany fokozatából több mint 20 ezer, az ezüstből több mint 44 ezer, a bronzból pedig több mint 51 ezer adományozás történt.

A falerisztikai anyag három további tagja egy 1965 júliusában adományozott Árvízvédelemért Érem, valamint egy 1985. április 4-ével és egy 1986. március 27-ével adományozott „Kiváló Munkáért” kitüntető jelvény. Az Árvízvédelemért Érmet az 1019/1965. számú kormányhatározat alapította, 1965. június 20-ával, „az árvízi védekezésben kiemelkedő munkát végző dolgozók kitüntetésére”. Az elismerést az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság adományozta. A „Kiváló Munkáért” kitüntető jelvényt pedig a Minisztertanács 1006/1977. számú határozata alapította, 1977. február 17-ével, „átlagon felüli teljesítmény jutalmazására”. Érdekessége, hogy bár a Minisztertanács alapította, ám adományozása decentralizált volt, 25 országos hatáskörű szerv vezetője ítélhette oda az alapításakor 3.000 ft pénzjutalommal járó elismerést. A kitüntetésnél mód volt az ágazati sajátosságok érvényesítésére, ezt a szalagra feltűzött emblémával valósították meg. A „Kiváló Munkáért” kitüntető jelvénynek, az óriási adományozási volumen miatt, nem alakult ki társadalmi presztízse. 1989. szeptember 12-ével dr. Ágoston Ottó még egy (Vas Megyei) Tanácsi Munkáért Emlékérem kitüntető jelvény bronz fokozatban is részesült; mint az életrajzánál írtuk, 1980-tól dolgozott a Vas megyei tanácsnál. Az emlékérmet a Vas megyei tanács 1970-ben alapította, „a tanácsoknál hosszabb ideje dolgozók munkájának fokozottabb erkölcsi és anyagi elismerése érdekében”. Az első adományozásra 1970. augusztus 20-ával került sor. Végezetül az anyaghoz tartozik dr. Ágoston Ottó dicsérő oklevele is, amelyet 1989. november 21-ével, nyugdíjazása alkalmából kapott meg.